Most nevetsz, azt sejtem, de bármilyen ismerőssel pont ugyanilyen nehéz együtt dolgozni. Nézzük meg részletesebben, milyen vélt előnye van annak, ha ismerőssel dolgoztatsz. Természetesen lehetnek előnyei, de könnyedebben alakulnak ki a hátrányai, ha tiszteled az ismerőst, és nem csicskának vetted fel.
Azt gondolod megbízhatóbb, mint egy idegen?
Úgy hiszed, jobban elvégzi a feladatát, mint más?
Azt reméled, kevesebbet is elég neki fizetned, mert megérti a helyzetet?
Emlékezzünk csak, régen mi volt a divat? Hogyan kezdett egy kis, és középvállalkozó? Mivel kezdte az elején az embertoborzást? Végig nézte a telefonos noteszét, és keresgélt az ismerősei, barátai között. Aztán ha nem talált, bővítette a kört, az ő ismerőseik, és barátaik listájára. Ez teljesen természetes. Mostanra viszont biztosan Ő is, és Te is rájöttél arra, hogy néha gazdaságosabb, és jobb pontosan tudni, hogy nincs embered, mint azt hinni, hogy van, és bízni századszorra is, hogy legalább elégségesen betölti a pozícióját.
Napjainkban már nem luxus egy munkatársat hirdetésből felvenni, illetve úgy keresni munkatársat, hogy előtte pontosan definiáljuk a pozíciót, hogy kire is van a vállalkozásnak szüksége.
Nézzük, az ismerős felvétele, hogyan hat a kollektívára? (Ez lehet talán a leginkább romboló.)
Gondolj bele, van egy valahogyan, de reméljük, hogy jól működő kollektívád, ahova érkezik valaki. Minden rendszert megvisel a változás, az új ember érkezése önmagában is felborítja a kialakult falka struktúrát. Pontosan megfigyelhető, az ösztönös viselkedés, mint például a farkasoknál, hogy újra íródik a hierarchikus ranglétra. Nem a hivatalos, hanem az emberi, érzelmi alapokon működő ranglistára gondolok. Ki kivel van jóban, és ki kivel szeret ebédelni, kivel tölti a szüneteit. Jó esetben nem harapással döntik el a helyeket, de tudnod kell, újra rendeződnek a viszonyok, ha új ember érkezik, pláne, ha az illető a főnök valakije!
Most mindezt fűszerezd meg azzal a kisarkított megfogalmazással, hogy a főnök sleppje, a főnök cimborája, a főnök csaja, a közös anyósunk. Ez utóbbi kakukktojás, ellenőrzöm, figyelsz e.
Ha úgy értelmezzük, akkor ez utóbbi, akár éppen kollektívaépítő is lehet. Kihozhatja a cégből az „együtt sírunk, együtt nevetünk” összekovácsoló hatását. Tehát, ha ismerőst, számodra bennfentes embert veszel fel, annak a többiekre is kiterjed a hatása.
Hogyan adod ki neki a feladatokat?
Figyelned kell, hogy szépen fogalmazd meg? Esetleg, felkéred, hogy legyen olyan szíves, kedves, és hajlandó elvégezni azt, vagy könnyedén odadobsz az asztalára egy elintézendő aktakupacot?
Mit teszel, ha nem elégséges a munkavégzése?
Talán oda mész, megsimogatod a buksiját, hogy ejnye-ejnye, legközelebb jobban figyelj oda? Vagy van lehetőséged következetesen viselkedned, ahogy bárki mással tennéd?
Megtudod kérni egy kis túlórára? Ismered a családját, tudod, aki hatkor nem ül az asztalnál, az nem kap vacsorát. Megkérnéd, hogy egyen hamburgert, és vesszen össze az asszonnyal, mert kampány meló van?
Vegyünk egy jó érzésű kérdést: Hogy állunk a dicsérettel?
Pont úgy, mint a szidalmazással. Még dicsérni sem lesz felhőtlenül tiszta menet. Elkerülöd majd, mindenki elkerüli majd, kivéve akik éppen a főnök hátsó fertályát igyekeznek ajkukkal illetni. Szépen és finoman megfogalmazva. Nyilvánosan megdicsérni az ismerőst, végzetes hiba lehet. Senki nem mossa le rólad, hogy kivételezel vele. Lehetsz Te nagyon jó főnök, vagy nagyon jó HR-es, egyszerűen az ismerős, rokon, barát, a valakinek-a valakije, mindig bajt hoz a kollektívára, és a vállalkozásra egyaránt.
Alig érintettük a témát, de azt hiszem, nem kérdés, hogy ha ezek után választanod kell, akkor hirdetsz, vagy szólsz az ismerőseidnek, és behívod interjúzni az anyósodat…
Ez a téma sokkal kidolgozottabban a HR Specialista Kézikönyvben szerepel, és ott még baráti jó tanácsokat is kapsz a helyzet kezeléséhez! Nézd meg, csak 1 Ft! 😀 Jelképes összeg…
